HTML

Tom Kaulitz és ÉÉn

Helo! Hát ez egy Tokio Hoteles történet, ami lesz fordulatokkal és érzelmekkel. Csak probálkozok a blogírással. Remélem tetszeni fog! Hali!

Friss topikok

  • Zsucaa*TH*4ever: hm, hát gratulálok neked! azért gondolkozz el rajta h te is egy emberrel beszélsz, hogy ejthetsz i... (2008.10.30. 14:30) 13.rész
  • Zyt@: ohh pedig olyan jó volt ez a story :((, de a te döntésed (2008.05.01. 12:06) ...
  • Egy rajongó a sok közül: Szia naon jo lett naon teccik (2008.04.15. 19:40) 15.rész
  • Zsú(újj szerki!): Nagyon ügyi vagy nem szeretném h befejezd:) Szuppper:) Na czupp (2008.02.26. 12:58) 14.rész
  • zsuca991: köszönöm szépen!!!!!!!!!:):):):) (2008.02.10. 17:46) 10.rész(18+):D

Linkblog

Archívum

9.rész

2008.02.08. 19:15 Zsucaa*TH*4ever

-         Hol voltatok eddig? Ilyen sokáig tartott míg megkérdeztétek a kaját, vagy elrabolt titeket a szakács bácsi?:D – mondta és röhögött Georg. A többiek csak vigyorogva néztek ránk én meg próbáltam előállni valamivel.

-         Ööö hát még Tomnak csörgött a teloja és ööö felvette és azért maradtunk el eddig mert még beszélt azzal a vkivel én meg megvártam. – mentegettem magunkat.

-         Igen? Tom ki hívott? – kérdezte kíváncsian Bill és mosolygott hozzá.

-         Ööö az egyik haverom…mind1! – mondta Tom és lehuppant a kanapéra én meg a kanapé mögé álltam oda ahol Tom ült, és a vállára tettem a kezem.

-         Nah szóval, ma valami könnyűt fogunk enni és utána megyünk is és majd disco után vhova beülünk kajolni. – mondtam kitérve a téma alól.

-         OKÉ! – hangzott az egyhangú válasz (kórusba).

Szólt a szakács egy 10 perc mulva és mentünk kajálni. Egy kis Gyrost ettünk, és utána mindenki felszaladt a szobába átöltözni. Én egy rövid farmer gatyát vettem fel, hozzá egy magasított sarkú sarut, és egy csíkos rövid karú kicsit nagy kivágású tunikát. Kisimítottam a hajam kis smink, egy hajpánt és mentem le. Már a többiek készen voltak csak rám vártak! xD

-         Nah mi van menyasszony? – nézett rám Bill és a többiek is vigyorogtak hozzá.

-         Nem is vagyok menyasszony csak próbálok adni magamra:D! – mondtam, szégyenkezést tetettem, és hátatfordítottam nekik.

-         Haggyátok már! És te Bill meddig szoktál készülni reggelente haa? Szal ne szólalj meg! – mondta mosolyogva Billnek Tom és odajött hozzám és átkarolt hátulról. – Te így is gyönyörű vagy, ennél jobban már nem tudsz adni magadra szívem! – súgta a fülembe és megpuszilta a nyakam.

-         Édes vagy! – megfordultam és megcsókoltam, amiből egy nagyon lágy smár lett: P

-         Héé gerlicepár, elkéne már indulnunk!!! – kiabált oda hozzánk Judyt, és ettől szétváltunk.

Mindenki vigyorgott rajtunk, mi megfogtuk egymás kezét és indultunk a discoba. A többiek rendeltek egy limuzint, amibe beültünk mind, és ott előremelegítettük hangulatot pár koktéllal. Mikor megláttam legelőször a limót teljesen leesett az állam, és Tom a fülembe súgta h „Meglepetés!” és vigyorgott hozzá. Miután a disco elé értünk és kiszálltunk a kocsiból, egy kicsit megszédültem…

-         Jól vagy szivi? – kérdezte aggodalmasan Tom.

-         Persze, jól csak biztos a koktél szállt a fejembe, nyugi! – mondtam és nyomtam neki egy puszit.

-         Nah akkor oké, menjünk be! – mondta és húzott maga után.

Mielőtt odaértünk a disco bejárathoz én hirtelen összeestem. Mindenki pánikba esett de főleg Tom. Gyorsan visszatettek a kocsiba és kezdtek fröcskölni vízzel. Nem ébredtem fel rá…

-         Hívd már a mentőket Bill! – ordibált idegesen testvérével Tom.

-         Jó jó hívom már, hívom! – mondta Bill is idegesen.

Hirtelen felébredtem. Ekkor minden szem rám szegeződött.

-         Mi történt? – kérdeztem kómásan.

-         Jahj úgy megijesztettél minket, de főleg engem! – mondta Tom és átölelt.

-         Nyugi, már semmi baj! – mondtam és nyugtattam Tomot.

-         Már Bill hívja a mentőket! – mondta Tom és Billre nézett.

-         Nee, nem kell, semmi bajom ti is látjátok, csak biztos a levegőváltozás miatt volt ez! Tudjátok M.o. és Németország között nagy a távolság. – mondtam mosolyogva és felültem. Már tényleg nem volt semmi bajom.

-         Nem érdekel akkor is, hívjuk a mentőket és kész! – mondta Tom határozottan.

-         Ne Tom, tényleg nem kell már semmi bajom! Ha komolyabb bajom lenne, akkor nem keltem volna fel ilyen hamar, na meg már ez jelentkezett volna máskor is, pedig most ájultam el életemben először! Szal Bill nem kell hívni őket, már semmi bajom! – néztem Billre aki még mindig a mobilját a fülénél, tartotta és Tomra nézett.

-         Jól van, de ha megint valami ilyesmi lesz, rögtön hívjuk őket!Ha egy picit rosszul érzed magad, és nem ittál, sokat akkor szólj mindenféleképpen! – mondta Tom és odabiccentett Billnek.

-         Oké! De én most inkább hazamennék, ha nem bánjátok! De ti érezzétek jól magatokat! – mondtam és mentem volna szólni a sofőrnek h engem fuvarozzon haza, amikor Tom hirtelen megfogta a karom.

-         Én is hazamegyek veled! Nem mehetsz egyedül, meg kettesben úgyis jobban érezzük magunkat, minthogy most egyedül legyek nélküled! – és rámkacsintott egy huncut mosollyal.

-         Rendben akkor gyere velem. – mondtam. A többiek eddig meg se bírtak szólalni, mert Tom mindig közbevágott szal most kaptak az alkalmon.

-         Aztán nem huncutkodni otthon! – kacsintott rám Judyt.

-         Osztom a véleményt! – szólalt meg egyszerre Bill Gustav és Georg, és elkezdtek nevetni.

-         Nem vagyunk olyanok, mint ti JUDYT! – és kihangsúlyoztam a nevét majd Billre néztem. Bill és Judy elpirultak.

-         Múltkor is fura hangok szűrődtek ki a szobátokból! Ejnye – bejnye! – mondta Tom és vigyorgott hozzá.

-         Nem kell szívni a vérünket, na! Ez a mi magán ügyünk! – mondta Bill és ledobta magát Judy mellé az ülésre.

-         Nah jól van, békén hagyunk titeket, ha ti is minket! – mondtam Billnek. – És mi mostmár akkor le is lépünk nektek meg jó szórakozást! – mondtam és intettem a sofőrnek h, vihet haza minket. Először persze kiszállt mindenki a kocsiból.XD

-         Nektek is jó szórakozást, nyögte oda utólag Georg, miután kiszálltak és egy kaján vigyort beadott!

-         Köszi meglesz! Nah csákó! – mondta nekik Tom és elindult a kocsi.

10 perc alatt hazaértünk és utána visszaküldtük a többieknek a kocsit. Közben eleredt az eső. Azon a kis időn, amíg bementünk a házba is eláztunk eléggé, mivel nagyon esett. Felszaladtunk a szobánkba, és látta Tom h nagyon vacogok. Odajött hozzám és átölelt. Nagyon jól esett a karjai közt lenni, már nem is fáztam, és nagyon biztonságban éreztem magam. Egy pár percig így álltunk utána Tom megszólalt…

-         Menjél, fürödj le jó forró vízbe, az majd átmelegít, nehogy megfagyj nekem! – rám nézett majd egy gyors szájra puszi után elengedett én meg mentem fürödni a szoba külön nagy fürdőszobájába.

Nagy pezsgőfürdős kád volt ott, és azt teleengedtem vízzel és bele mandula és vanília illatú habfürdőt tettem. Csak a nagy falon lógó tükör feletti hangulatvilágítást kapcsoltam fel, ledobáltam az elázott ruháimat és belefeküdtem a nagy habos vízbe, közbe a sűrű pára szállt a fürdőszobában. A testemet befedte a hab és csak a fejem volt ki a vízből. A hajam fel volt fogva h ne legyen még vizesebb. Ráfektettem a fejem a kád szélére, hátradőltem és becsuktam a szemem. Az ajtót nem zártam kulcsra. Miközben relaxáltam csak Tomra tudtam gondolni és h eddig mi történt velünk. Felmértem a helyzetet h szerelmes vagyok belé, és h ő vajon így érez e irántam…gondolkodtam még egy kicsit ezen, és utána kinyitottam a szemem. Egy kicsit megijedtem, mert Tom térdepelt a fürdőkád mellett és engem nézett…

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tomesen.blog.hu/api/trackback/id/tr55331592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása