Judy és Bill volt az.
- Bocsi a zavarásért de Gustinak megint elfogyott a papírzsepije! – mondta Bill és széles vigyort levágott.
- De te mire készültetek haaa???? – Mondta, és nézett rám kérdően Judyt.
- Ööö semmit csak Tomnak van valami szösz a szemében azt néztem meg. De má kijött szerencsére! – mondtam zavartan és Tomra néztem a most mi mást mondjak nézéssel.
- Jah, szösz mi? – mondta és mosolygott Bill.
- Az, szösz! Tényleg csak azt nézte! De am. Meg Gustav eszi a papírzsepiket? Hogy fogyott el ennyi idő alatt? – kérdezte Tom a témát kikerülve.
- Mennyi idő alatt? Mindjárt németbe vagyunk te bolond! Vagy még 1 óra van hátra. – mondta Bill.
- 1 óra? Ez gyors volt. 2 óra ilyen hamar elment volna? – nézett rám Tom. – Hát igen jó társasággal nem csoda. – vigyorgott.
Én is mosolyogtam de nem mondtam semmit rá.
- Nah akkor most te mesélj magadról. – mondta majd elhelyezkedett.
- Hát akk mondom… - és elkezdtem mesélni magamról. Az út többi részét átbeszélgettük, mindenféle marhaságról beszéltünk, átvettük az egész életemet és az ő életét is. Szinte mindent megtudtunk egymásról.
:::Repülőtéren:::
Megérkeztünk a reptérre és ott Tomékat egy nagy rajongótábor és biztonsági őrök várták akik próbálták őket kivinni a rajongók elöl a kocsiba. Mielőtt leszálltunk volna Tom megadta a telefonszámát és én is az enyémet. Mondta hogy majd hívjam amikor ráérek most egy ideig úgyis ebben a városban maradnak. Miután leszállt a gép elváltak útjaink. A reptéren taliztunk Karollal aki elvitt a villába(most ezt nem fogom külön leírni h mi volt meg minden szal csak nagyjából átfutom h ne legyen annyira unalmas.) és megmutatta mi hol van hol van a mi szobánk meg minden. A kocsiba átvettük h mi történt velünk mindent megbeszéltünk amit kellett. Mondta h örülhetünk mert neki üzleti útra kell mennie szal egyedül maradunk a villába egész nyárra. De hívni fog minden nap és holnap utazik. Itt lesznek a szolgálók a pingvin szal biztos h nem lehet baj. Anyuékat már tájékoztatta erről. Minden ok volt. Anyu is hívott miután leszálltunk vele is áttárgyaltam mindent, Judy is az apujával. Anyu mondta h most egy ideig nem fog hívni mert sok a számla de legalább 2x 1 hnban fog. Megegyeztünk meg minden.
Másnap miután Karol elutazott, mi Judyval átöltöztünk fürdőruciba és kimentünk a medencéhez. Döglesztő meleg volt. Ez dél körül lehetett. Kivittem a telom és akkor jutott eszembe h áthívom a srácokat.
Tomot hívom…
- Szijja! – mondta boldogan.
- Szia neked isJ - én.
- Nincs kedvetek átjönni kicsit medencepartizni? Csal szűk baráti körben, de persze hozhattok még 2 csajt h Georg meg Gusti ne érezzék egyedül magukat. Láttam tegnap h Judy és Bill mien jól elvannak szal ezzel nem lesz gond. – soroltam neki.
- Dehogynem! Átmegyünk persze! Mond a címet! – Tom.
- …..utca…szám – én.
- Oké nemsokára ott vagyunk egy 10perc. Mit vigyünk? – kérdezte Tom.
- Magatokat hozzátok meg fürdőruhát! A többi megvan itt is! – én.
- Okéj! Nah mindjárt tali! Pusy! – Tom.
- Pusy! – én.
- Majd leraktuk a telot.
- Ahogy mondta Tom 10 perc mulva ott is voltak nálunk.
- SzijjasztokJ - mosiztam.
Mindenki köszönt mindenkinek, mindenki mindenkinek pusz a két lánnyal akiket hoztak össze ismiztünk pusz pusz de én meg Tom majdnem csók…véletlenül, amikor mentem felé megbotlottam és a karjaiba estem. Egy kicsi kellett a csókhoz. De utána pusz lett belőleL
A többiek is átöltöztek fürdőbe és jöttek a medencébe.
Én csak Tommal törődtem ő meg velem, mindig ott voltam vele. Nagyon vonzódunk egymáshoz és éreztük is. De nem tettünk semmit csak élveztük egymás társaságát. Judy és Bill is jól elvoltak és a többiek is.
- Én megyek átöltözni srácok! – kiabáltam a medence széléről de senki nem hallott meg. Vagyis Tom meghallott de úgy tett mintha nem hallotta volna h kiabálok.
Felmentem és bementem a fürdőszobába. Ledobáltam magamról a vizes fürdőruhát, becsavartam magamat egy törölközőbe és bementem a szobámba. Elkezdtem turkálni a szekrényembe közben bepucsítottam(by: Nisha xĐ) ahogy kicsit lehajoltam egy felsőért. És akkor…
